Egészséges hobbik, avagy szabadidős tevékenységek hatása az egészségre

Ha a szabadidőnkben kedvenc hobbinkkal foglalkozunk, az nemcsak szórakoztató és a kikapcsolódásunkat szolgálja, de egészségünkre is jótékony hatással van.

Az ember a hobbiját maga választja, a szabadidejében végzi és valamiféle önigazolást, önjutalmazást remél tőle, ér el vele.

Korábbi tanulmányok számos pozitív hatását igazolták ezen szabadidős foglaltosságoknak, jó hangulat, jobb kedv, jóllét és elégedettség mind-mind kapcsolatba hozható a kedvenc hobbi gyakorlásával. Ezzel együtt alacsonyabb stressz-szint, magasabb stresszel való megküzdés, alacsonyabb depresszió-szint és jobb kardiovascularis egészségi állapot is köszönhető ezen tevékenységeknek.

E jelenség vizsgálatakor 2 kérdést fontos tisztázni: (1) A hobbi tevékenység aktuálisan hat-e az adott személyre (amikor a tevékenységet végzi, jobban érzi magát). (2) A hobbi tevékenység folytatása másik emberrel összehasonlítva jelent pozitív eltérést (a tevékenységet végző ember boldogabb, mint az, akinek nincs saját hobbija).

Egy 2015-ös tanulmány azt az eredményt mutatta, hogy a hobbi nemcsak az önbevalláson alapuló, szubjektív változókban jelentett nyereséget, mint a hangulat, stressz, de a szív- és érrendszer egészségét jelző pulzus szám is kedvezőbben alakult. A jobb hangulatnak továbbá közvetett módon hatása van a fájdalomérzetre és más betegség tünetekre. Ezen felül a hobbi az egyén érdeklődésére is pozitív befolyással van, ezáltal csökkenti az unalom érzetet, érdektelenséget. S mint az közismert, az érdektelenség és az elköteleződni képtelenség fontos tényezői a depressziónak, addikcióknak, evészavaroknak. Objektíve továbbá alacsonyabb pulzusszámot mértek a kedvenc szabadidős tevékenységüket végzőknél, alacsonyabb stressz szintekkel együtt, amely a hobbit a relaxációs technikákhoz hasonlítja. A különböző meditációs és relaxációs technikák azonban tanulási folyamathoz kötöttek és a megszokott napi rutin megváltoztatását követelik meg, ezáltal kevésbé élvezhetők. Ezzel szemben az ember a saját hobbiját maga választja, azt már elsajátítania nem szükséges, legfeljebb a készségeit fejleszteni.

Az önszabályozás elméletéről már korábban írtam (Self-determination theory, 2000, 2017), ez alapján az ember akkor válik motiválttá és elkötelezetté egy cselekvés irányába, valamint akkor lesz képes azt a tevékenységet integrálni a személyiségébe, ha a három fő szükségletét (autonómia, kompetencia, valahová tartozás) az kielégíti. Ilyen formán a hobbi eleve olyan aktivitás, amelyet az ember jól képes végezni (kompetens), amelyet ő maga választott (autonómia) és amelyet esetlegesen általa kedvelt társaságban tud végezni (valahová tartozás). Ezzel ki is meríti a belső motiváció minden kritériumát. Az elköteleződés fontos tényezője ugyanakkor a nyereség is, ugyanis ezáltal lesz a tevékenység kielégítő az ember számára.

A hobbinak tehát többrétű érzelmi, pszichológiai és élettani hatásait sikerült bizonyítani.

Fours: Zawadzki MJ, Smyth JM, Costigan HJ. Real-Time Associations Between Engaging in Leisure and Daily Health and Well-Being. Ann Behav Med. 2015;49(4):605-15.