Gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint testmozgás hatása lelki egészségünkre

A mentális jóllét vagy pozitív lelki egészség gyakran szinonimaként használatos. Mindkét terminológia pozitív érzelmeket-indulatokat és az egészséges pszichológiai működést jellemzi. A pozitív érzelmek közé soroljuk nyilvánvalóan a boldogságot, nyugodtságot, elégedettséget, míg az egészséges pszichológiai működés képességeket foglal magába, mint autonómia, motiváció, elkötelezettség, pozitív kapcsolatok. Önmagunk elfogadása és az önbizalom a mentális egészség fontos komponensei.

Számos korábbi nagy tanulmány rámutatott, hogy a testedzés és egészséges ételek fogyasztása lelki jóllétünket javítja. Korábbi kísérletek azonban főleg mentális betegségekben szenvedő alanyok bevonásával folytak. Egy nagyszabású angliai megfigyeléses vizsgálat célul tűzte ki annak megfigyelését, hogy az egészséges életmódra váltás milyen mértékben változtatja meg a kísérleti személyek (586 fő) mentális jóllétét.

A 12 hetes életmód változtatás szigorúan szabályozott keretek között (legfőképp a nagymértékű gyümölcs- és zöldség bevitelt illetően), oktatást követően, rendszeres testmozgás beiktatásával történt több különböző korcsoportban. Hipotézisüket, amely szerint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás (valamint az azzal kapcsolatos tápérték, vitamin bevitel) javítja a lelki egészséget, bizonyítani tudták a 12 hetes megfigyelést követően. Emelett a mentális és fizikális működésük is nagy mértékben javult. Ezt egyrészt a gyümölcs- és zöldségfélék magas C-vitamin tartalmával lehet magyarázni, valamint az ún. eudaimonia kiváltásával (szó szerint az isteni kísérővel való azonosulás), ami megfeleltethető a boldogság mai fogalmának.

Egy ausztrál hosszmetszeti (longitudinális) vizsgálat megállapította, hogy az öregedés ütemét (ha minimálisan is) lassította a nyugodt alvás, több fizikai aktivitás, egészségesebb és változatos táplálkozás, dohányzásról való leszokás és társasági élet. Ezzekkel a tevékenységekkel tehát az öregedéssel kapcsolatos betegségek kialakulása is csökkenthető. Ezekben az esetekben a mentális jóllét javulása a fizikai aktivitás hatására szocio-kognitív teóriákkal magyarázható, amennyiben az egyén önhatékonysága (hite abban, hogy a feladatot saját erőből képes megoldani), cselekvőképesség érzete, másoknak való megfelelés képessége, valamint saját élete fölötti ellenőrzés képessége.

Következtetésül levonhatjuk, hogy az életmód javítását megcélzó népegészségügyi intervenciók nemcsak az életmód betegségek kialakulásának kockázatát csökkentik, de a lelki egészséget is javítják, valamint a normális öregedéssel együtt járó negatív hatásokat csökkentik.

#mentalhealth #health #fitness