A fizikai aktivitás hatása a kognitív funkciókra

Soha nem voltam egy nagy sportember, nem érdekelt a fitness. Azóta érdekel a testmozgás, amióta a lakóparkhoz konditerem tartozik, amely a lakásomtól 1 percre található. A fizikális aktivitásnak jól ismert és bizonyított elsődleges és másodlagos prevenciós szerepe van az életmód betegségek kialakulásában. Hosszú ideje az érdeklődés középpontjába került, hogy a testmozgásnak bizonyos típusú agyi aktivitás és kognitív funkciók javításában is szerepe van.

Már a 20. század elején beszámoltak a fizikai aktivitás és a reakcióidő javulása közötti egyértelmű kapcsolatról. Valószínűsítik, hogy a kognitív funkciók javulása függ a testmozgás rendszerességétől (egyszeri vagy rendszeres), hogy mikor mérik fel ezeket a funkciókat (testmozgás közben, vagy azt követően), valamint az edzés típusától. A reakcióidő javulásán kívül egyéb kognitív folyamatokra is pozitív hatással van a testmozgás. A kognitív kontroll, amely az érzelmek és gondolatok fölötti ellenőrzést jelenti, például aránytalan mértékben mutat javulást testedzést követően. Ez magában foglalja a gondolatok elterelését, gyors témaváltást, mentális flexibilitást, valamint egyéb figyelemmel és memóriával kapcsolatos agyi funkciókat. A testmozgás tehát tekinthető úgy, mint egy beavatkozás a normális kognitív jóllét és funkció fenntartása szempontjából. További kísérletek megállapították, hogy akár az alkalmi testedzés képes javítani a hangulatot.

Egy nagyon friss norvég tanulmány egészséges fiatalok kognitív funkcióját vizsgálta különböző intenzitású futógépen történő edzést követően (Wohlwend M, et al. Exercise Intensity-Dependent Effects on Cognitive Control Function during and after Acute Treadmill Running in Young Healthy Adults. Front Psychol. 2017;8:406.). Megállapították, hogy a reakcióidő szignifikánsan csökkent a testmozgás után, mégpedig nagyobb arányban a magasabb intenzitású edzést követően. A reakcióidő a futás befejeztével azonban lineárisan visszaáll a normális szintre, tehát a változás átmeneti. A tanulmány szerint a magas intenzitású testmozgás potens modulátora az objektív ellenőrzési funkciónak (a szorongás például a kognitív kontroll folyamatok károsodása).

Régóta közismert tény, hogy különböző típusú edzésformák, mi aerobic, séta, futás, biciklizés, pozitív hatással vannak a hangulatra nemcsak egészséges, hanem stresszes és depressziós egyénekben is. Egyes tanulmányok szerint a fizikai aktivitás a kreativitásra, a kreatív gondolkodásra is kedvező hatással van. A legtöbb szerző egyetért abban, hogy rendszeres testmozgás szükséges a pozitív hatások eléréséhez, amely növeli az önértékelést, a szellemi aktivitást, javítja a hangulatot, az állóképességet, a terhelhetőséget és nem utolsósorban csökkenti az életmód betegségek kialakulásának kockázatát. Mindez elég meggyőző…

#fitness #health #mentalhealth