Akkor most a stressz jó vagy ártalmas???

A Wisconsini Egyetem kutatói hosszútávú követéses vizsgálatuk során azt kutatták, hogy milyen kapcsolat áll fenn a stressz mennyisége, az érzet, hogy a stressz miként hat az egészségi állapotra, maga az egészségi állapot és a halálozás között amerikai felnőttek körében (Keller A, et al. Does the perception that stress affects health matter? The association with health and mortality. Health Psychol. 2012;31:677-84.).

Az amerikai lakosság közel egyharmada vallja, hogy a stressz szintje extrém magas. A tartósan fennálló stressznek káros pszichológiai hatásain kívül fizikális egészségkárosító hatása is ismert, beleértve a korai halálozást. Nem született azonban ezidáig olyan tanulmány, amely azt vizsgálta volna, hogy milyen a kapcsolat az egyén stresszről való vélekedése és az egészségi mutatók között. Hipotézisük szerint ha az egyén úgy érzi, hogy a stressz negatívan hat az egészségére, az valóban rontani fogja az egészségi mutatókat.

A megkérdezettek 35,3% és 20,2% vallott közepes és nagyfokú stressz szintről és 7,8%, valamint 25,9% érezte úgy, hogy a stressz nagyban, illetve valamilyen fokban befolyásolja az egészségi állapotát. Érdekes módon azok a résztvevők, akik alacsonyabb stressz szintet jelentettek, de úgy érezték, hogy a stressz ártalmas az egészségükre, magasabb arányban haláloztak el a követés során, mint azok a társaik, akik magas stressz szintről számoltak be, de nem tulajdonítottak ennek jelentőséget az egészségük szempontjából.

Ebből a tanulmányból a kutatók jelentős következtetést vontak le: nem a stressz az, amely megbetegít bennünket, hanem a stresszről való vélekedés, mely szerint az ártalmas az egészségünkre. Így a stresszről való negatív gondolkodás becslések szerint a 15. vezető halálok az Egyesült Államokban.

A stressz tulajdonképpen környezeti és belső faktorokra bekövetkező válaszmechanizmus, amely a szervezet védekező reakciójaként fogható fel. Dr. Kelly McGonial, a Stanford Egyetem pszichológusa “Hogyan tedd a stresszt a barátoddá” című TED előadásában jellemezte a stressz hatását az emberi szervezetre. Véleménye szerint meg kell változtatnunk a stresszhez való hozzáállásunkat és azzal való kapcsolatunkat. Tekinthetjük úgy a stresszt, mint kihívást, lehetőséget a tanulásra, illetve fejlődésre, ezáltal a káros stresszt hasznos stresszé alakíthatjuk. Három módszerrel javíthatjuk a stresszhez való hozzáállásunkat: 1) figyeljük a testünk stresszre adott reakcióját és úgy tekintünk a stresszre, mint energiára, amelyet hasznosítani tudunk; 2) úgy tekintünk magunkra, mint aki képes kezelni a stresszt abból tanulni és növekedni belőle; 3) úgy tekintünk a stresszre, mint tényezőre, amivel mindenki megküzd, nem pedig egyedi jellegzetessége az elrontott életünknek.

Egyes tanulmányok szerint mindannyian képesek vagyunk megváltoztatni a stresszhez való hozzáállásunkat. Például amikor a szívünk az izgalomtól hevesen dobogni kezd, azt úgy szemlélhetjük, hogy testünk több energiát közvetít a kihívás teljesítéséhez.

Egy másik tanulmány azt találta, hogy a stresszt kerülő magatartás szintén káros lehet, ezeknél az embereknél gyakrabban jelentkezhet depresszió, válás, munkahelyről való elbocsátás.

Meg kell jegyeznünk, hogy nem minden fajta stresszt lehet kedvező oldaláról tekinteni. Jelentős személy elvesztése, egyéb szignifikáns életeseménnyel együtt járó krónikus, traumatikus stressz természetesen nem szemlélhető ebből a nézőpontból.