Génmódosított élelmiszer- és gyógynövények

Történeti háttér: Az előrejelzések szerint a 21. század közepére a Föld népessége túllépheti a rekord 9 billió

(1000000000) főt. Ez a robbanásszerű népességszám-emelkedés már nem lesz arányban bolygónk kapacitásával és tartalékaival. Másrészről a jelenleg is zajló klíma változás negatív hatással van a természetes ökoszisztémára és a mezőgazdaság teljesítőképességét is nagyban rontja. Aránytalanság van már jelenleg is a termelésre használható mezőgazdasági földek és az urbanizált területek között. Jóllehet ez a népesség-gyarapodás, illetve az ezzel járó lakott területek növekedése a mezőgazdásági termőföldek területének terjeszkedése kárán jöhet létre. Az is igaz, hogy a népességszám-növekedés főképp a fejlődő országokat érinti, ez mégis a teljes népesség élelmiszer forrására hatással van. Ennek köszönhetően hatékony és jobb minőségű élelmiszer- és gyógynövény termelésre van igény, hogy kielégítse a jelenlegi, illetve növekvő populáció igényeket.

Óriási tudományos előrelépés történt a 20. század utolsó negyedében a növény genetika és molekuláris biológia területén, ami a termények anyagcsere útvonalai célzott genetikai manipulációját illeti. Ezáltal új, jobb minőségű variánsokat lehetett előállítani, amelyre a konvencionális módszerekkel nem volt lehetőség. Ezeket az ún. transzgénikus vagy genetikailag módosított (GM) növényeket mára világszerte előállítják és forgalmazzák. Habár az ígéretek szerint szigorú globális élelmiszer ellenőrzésen mentek keresztül, később ezeket a GM terményeket mégis összefüggésbe hozták egészségre és környezetre ártalmas tulajdonságokkal, amely főként Európa országaiban ezen növények előállításának és importálásának visszaeséséhez vezetett.

Az elmúlt 20 évben számos kísérleti fejlesztés történt, amely lehetővé teszi bizonyos szekvencia-specifikus mutációk létrehozását, amelyek egyszerűek, de rendkívül precíz technikák.

A hagyományos növénytermesztés során kiválasztják a legjobb tulajdonságokkal rendelkező mutánsokat és azokat szaporítják. A termelők keresztezik a különböző variánsokat, hogy megtalálják a legjobb ízű, legkönnyebben termeszthető mutánsokat. Gyakran ezek már teljes mértékben különböznek az eredeti terménytől. Ezzel a módszerrel tulajdonképpen ugyanúgy genetikai módosításokat eszközölnek. Gyakran a növények genomjába számos random mutáció integrálódik bizonyos fokban ellenőrizetlen körülmények között. Ez a módszer ugyanakkor idő- és pénzigényes is.

A GM növények előállítása ismert funkciójú gének és genetikai elemek átvitelével történik. Ez a DNS átvitel bizonyos organizmusok vagy partikulumok által kivitelezhető. A 4 legfontosabb elfogadott GM termény a szójabab, kukorica, repce, gyapot. Egyéb így előállított növény: padlizsán, papaja, burgonya, rizs, cukorrépa, napraforgó, cukornád és paradicsom. Ez idáig a legfontosabb GM tulajdonságok a gyomirtószer vagy rovar ellenállóképesség. Ezek a tulajdonságok növelik a termények mezőgazdasági értékét. Az ezekhez használatos herbicidek sokkal biztonságosabbak és környezetbarát tulajdonságokkal rendelkeznek.

Második módszer a genom módosítás, amely során bizonyos géneket „elnémítanak”, míg mások kifejeződését fokozzák. Néhány növény esetében sikerrel alkalmazzák ezt a technikát, úgy mint árpa, kukorica, szójabab, rizs. A termények bizonyos betegség-ellenálló génekkel rendelkeznek, amelyek ismerete fontos és ezek rekombinációjával új betegségek elleni védelem alakítható ki.

Élelmiszer biztonsági szempontokat figyelembe véve megállapították, hogy bizonyos Európában található gyakori glutén epitópok sokkal veszélyesebbek a glutén-érzékeny személyekre, s ezek a variánsok a hagyományos termesztéssel keletkeztek. Ezért tehát a gén, illetve genom módosítás biztonságosabb eljárásoknak tűnnek. Ezen folyamatok során ugyanis többszörös ellenőrzés történik, amikor is eltávolításra kerülnek a veszélyes, ártalmas törzsek.

Hátránya a gén és genom módosított folyamatoknak, hogy rendkívül költséges és nehézkes a laborból a termőföldre történő átvitel, valamint akadályokba ütközik a módosított ételek lakosság általi elfogadása az ellenük fellépő aktivisták miatt. Kanadában éppen ezek miatt abba is maradt a GM kutatás. Európában szintén csökken a módosított növények fejlesztése, mert a hagyományos módszerek és ezzel együtt a több peszticid és herbicid használatában érdekeltek a termelők.

A világ gyarapodó népessége élelmiszer szükségletének megoldásához szükség van a mezőgazdaság hatékonyabbá és biztonságosabbá tételére főként a klímaváltozás figyelembevételével. Ez azonban nem működhet a lakosság bizalma nélkül.